Programozás:

Valamilyen programozási nyelv ismeretében itt bemutatjuk a legfontosabbakat, kezdve érdekességképpen az alapokkal: assembly, C/C++, Java, C#, Python, stb. egy-egy példával illusztrálva mindegyiket.

Megnézzük a legfontosabb programozási paradigmákat, ezzel arra is rámutatva, hogy mennyi hasonlóság van a programozási nyelvek között.

Azt is bemutatjuk, hogy hogyan érdemes egy olyan feladathoz hozzáfogni, amit olyan programozási nyelvben kell megvalósítanunk, amit még nem ismerünk.

Integrált fejlesztőkörnyezetek:

A szoftverfejlesztési eszközök körül minden bizonnyal ezekkel már találkoztál, hiszen valahogy el kellett készítened az eddig megírt programjaidat, és szinte biztos, hogy ehhez valamilyen integrált fejlesztőkörnyezetet használtál.

Átnézzük, hogy mit tudnak általában az integrált fejlesztőkörnyezetek, és megnézzük a legfontosabbakat: Eclipse, IntelliJ IDEA, Visual Studio Code stb.

Verziókövetés:

Azzal, hogy többen dolgoznak egy szoftver fejlesztésén, szükség van a forráskódot egy mindenki számára elérhető helyen tárolni. Ebben a részben megnézzük, hogy mire jók a verziókövetők, és megismerkedünk többek között a Git-tel.

Build automatizáló eszközök:

Egy-egy program számos külső könyvtárat használhat. A forráskódból általában készül valamilyen végeredmény. Ezt valahol tárolni kell. Ebben a részben ezeket a területeket járjuk körbe.

Mivel ez alapvetően programozási nyelv függő, néhány elterjedtebb nyelv esetében konkrét eszközöket is bemutatunk.

Integrációs eszközök:

Az előző lépést jó lenne valahogyan automatizálni, és a fejlesztő környezetétől függetleníteni. Erre vannak szabványos, elterjedt eszközök. Ebben a részben ezt a területet fogjuk körbe járni. Megismerkedünk a Jenkins-szel.

Feladatkezelés:

A szoftverfejlesztési projektek komplexitásából az is következik, hogy képtelenség észben tartani azt a rengeteg részfeladatot, amit meg kell oldani. Ebben a részben azt járjuk körbe, hogy hogyan szokás kezelni a feladatokat. Megismerkedünk a JIRA feladatkezelővel.

Fejlesztési módszertanok:

A feladatkezelés önmagában csak egy eszköz, amit sokféleképpen lehet használni. Szükséges, de nem elégséges része a szoftverfejlesztésnek, szükség van még olyan módszertanra, amit a fejlesztő csapat követ.

A fejlesztési módszertanok a szoftverfejlesztés hatékony és strukturált folyamatának irányításához és szervezéséhez szükségesek. A különböző fejlesztési módszertanokat járjuk körbe, fókuszba helyezve a Scrum-ot.

Időbecslés:

Függetlenül attól, hogy milyen módszertan szerint fejlesztünk (vagy használunk-e egyáltalán tudatosan konkrét módszertant), egy biztos: a megbízó tudni szeretné azt, hogy a feladat elvégzése mennyi ideig tart.

Az időbecslés nehéz feladat, mert a szoftverfejlesztésben kétszer ugyanazt sohasem fejlesztjük le, minden projekt (definíció szerint) egyedi. Ebben a részben körbejárjuk ezt a témát és megismerkedünk egy olyan módszerrel, ami komfortos lehet a fejlesztőnek és a megbízónak egyaránt.

Dokumentumkezelés:

A fejlesztés során felgyülemlett tudást is valahogy tárolni érdemes, de számos más dokumentáció is keletkezik, pl. rendszerterv, felhasználói kézikönyv stb.

Ebben a részben körbejárjuk egyrészt a tipikus dokumentum fajtákat, másrészt a technikai lehetőségeket és megismerkedünk többek között a Confluence rendszerrel.

Kódminőség:

Ugyanazt a feladatot sokféleképpen is elkészíthetjük. Nincs egyértelműen legjobb vagy legrosszabb, viszont vannak megoldások, amelyek határozottan szebbek, jobbak, tetszetősebbek mint más megoldások.

Ebben a részben azokat a szempontokat vesszük szemügyre, amelyek betartása jól karbantartható kódot eredményez és itt elsősorban a Clean Code című könyvre alapozunk.

Ha ebben a témában mélyebben is elmerülnél, akkor ajánljuk figyelmedbe Clean Code elvek és Unit Testing a gyakorlatban képzésünket.

Kódellenőrzés: (Code review)

Ahhoz, hogy valamilyen szinten garantálni tudjuk a kódminőséget, meg kell akadályozni azt, hogy bárki ellenőrizetlenül írjon a kódhoz. Minden változtatásnak ellenőrzésen keresztül kell átesnie, így ebben a részben erről a lépésről lesz szó.

Nem funkcionális tulajdonságok:

Amikor egy tetszőleges rendszerre gondolunk, akkor elsősorban annak funkcionális tulajdonságai jutnak eszünkbe, például egy vonat elvisz minket A-ból B-be.

Viszont a rendszereknek számos nem funkcionális követelménynek is meg kell felelnie, pl. hogy kényelmesen utazzunk vagy biztonsággal odaérjünk. A szoftverfejlesztésben is vannak nem funkcionális tulajdonságok. Ebben a részben ezeket járjuk körbe, ahol konkrétan az ISO 25010-es szabványát vesszük alapul.

Szoftvertervezés:

Mint minden más rendszerben, a szoftveriparban is a rendszert először meg kell tervezni. Ebben a részben átnézzük a különböző szoftvertervezési módszereket, pl. megismerkedünk az UML-lel. Néhány konkrét tervezőeszközt is bemutatunk. Az üzleti elemző az, aki a tervezés során főszerepet játszik, így ezt a területet is bemutatjuk.

Tervezési minták:

Szoftverfejlesztésben a problémák ismétlődnek, és az évtizedek során számos programtervezési minta gyűlt össze. A legtöbb esetben nem nekünk kell feltalálnunk a langyos vizet, hanem jó, ha ismerjük és szükség esetén alkalmazzuk ezeket a mintákat.

Ebben a részben megismerkedünk a legfontosabb mintákkal, ugyanakkor érintjük a legfontosabb szoftverfejlesztési elveket és a leggyakoribb antimintákat is.

Tesztelés és hibakeresés:

Ha kész a program, még nem dőlhetünk hátra, számos lépés áll még előttünk. Az egyik ilyen a tesztelés. Ez már valójában a fejlesztéssel párhuzamosan (sőt, akár már azt megelőzően) elkezdődik.

Ebben a részben megismerkedünk a tesztelés fajtáival:

• az egységteszttel,
• az integrációs teszttel,
• a rendszerteszttel,
• a regressziós teszttel
• stb.

A tesztelés és hibakezelés kéz a kézben jár. Megismerkedünk bizonyos hibakezelési technikákkal, amelyek segítséget nyújthatnak akkor, ha konkrét hibával szembesülünk.

Vannak eszközök, amelyek a tesztelésnél és a hibakezelésnél is használhatóak: pl. adatbázis kezelők vagy webalkalmazás tesztelők; néhány ilyennel is megismerkedünk.

Szoftverkiadás:

Mivel a fejlesztés során számos verzió készül, ráadásul számos verzió ág is lehetséges, ezt valahogy kezelni kell. Ebben a részben azt nézzük meg, hogy melyek a leggyakoribb verziózási módszerek.

Linux:

Egy fejlesztőnek szüksége van arra, hogy legalább alapszinten elboldoguljon a Linux-szal, mivel az üzemeltetés nagy része ezen az operációs rendszeren történik, és szinte elkerülhetetlen, hogy találkozzon vele. A rész elsődleges célja az, hogy bevezetést adjon a Linux-ba.

Üzemeltetés:

Ha kész a szoftver, a tesztelés során talált hibákat is kijavítottuk, akkor elkezdődik a szoftver életciklusának valójában leghosszabb időszaka: az üzemeltetés.

Ebben a részben ezt a témát járjuk körbe, külön érintve a monitorozás, a virtualizáció és a felhő témakörét, olyan eszközökkel is megismerkedve mint pl. a Docker.

Személyiség:

A szoftverfejlesztő is ember. Ki kell mondanunk, hogy nem mindenki alkalmas szoftverfejlesztőnek, ahogy nem mindenki alkalmas szociális munkásnak, orvosnak, asztalosnak, énekesnek vagy focistának sem.

Ebben a részben azt járjuk körbe, hogy egy ideális szoftverfejlesztő milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Mivel a szoftveriparban az angol nyelv ismerete elkerülhetetlen, ezt a témát is érinteni fogjuk.

Informatika:

Ez a terület a bevezetőben említett jolly-joker. Az informatika egy olyan általános terület, mint mondjuk az, hogy egészségügy. Az informatikának egy része a szoftverfejlesztés.

Egy szoftverfejlesztőnek jobban kell ismernie az informatika különböző területeit, mint egy nem informatikusnak (ahogy egy orvostól is elvárható, hogy jobban ismerje a gyógyszereket mint egy nem egészségügyben dolgozó), így az informatika területeit fogjuk ebben a részben nagy vonalakban érinteni.

Záróprojekt