Mostanában minden rendezvény, webinár és kerekasztal-beszélgetés az AI körül forog. Merre halad, mire használjuk, hogyan kéne használni, mit várhatunk a következő években? De kire hallgassunk ekkora hírzajban? Kik értenek valóban a technológiához, és hogy állnak a cégek a bevezetéshez? Milyen szabályozási elvárásoknak kell már megfelelni, és mire készüljenek a munkavállalók?
A Cubix küldetésének érzi, hogy oktatási intézmény mellett értékteremtő, tudásmegosztó platform is legyen, ezért felkértük vezető szakértőinket, akik nap mint nap AI-projekteken dolgoznak, oktatnak, vagy vállalati szinten felelnek az AI-stratégiáért, hogy megválaszolják ezeket a nagyon is aktuális, mindenkit mozgató kérdéseket:
- Gabriella DALOS-KOVACS, MBA (Group AI Officer & Strategist 4iG Nyrt.),
- Dániel Takács (Ügyvezető igazgató Optimaze Consulting),
- Balazs Valyon (Software Engineering Manager Warner Bros. Discovery),
- Gerzson Boros (Chief AI/ML Engineer & CEO Data Science Europe),
- Fausztin Asztrik Virág (AI engineer, oktató Budapest University of Technology and Economics, Eötvös Loránd University).
Az est során a technológiai, üzleti és oktatási nézőpont találkozott – és abból, hogy mennyire egyetértettek a fő irányokban, világosan kirajzolódott: az AI most lép át a hype szakaszából a tudatos beépítés korszakába.
1. Az AI, mint infrastruktúra
A szakértők egyetértettek abban, hogy az AI mára nem különálló eszköz, hanem alapinfrastruktúra, ami beépül minden szervezet működésébe. Az egyikük találóan fogalmazott: „Az AI olyan, mint az elektromos áram – nem az a kérdés, hogy használjuk-e, hanem hogy mire.”
A jelenlegi trendek közül kiemelték az AI-agentek és az agentikus rendszerek térnyerését, amelyek már nem pusztán egy-egy feladatot látnak el, hanem teljes folyamatokat képesek menedzselni. Ezek a rendszerek – több, egymással kommunikáló autonóm „ügynök” révén – egyre nagyobb részét tudják automatizálni a munkának. Az AI így nem egyszerűen hatékonyságot növel, hanem új típusú szervezeti struktúrákat is formál.
Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozták, hogy az AI továbbra is emberi irányítás alatt marad. Az ember és a gép kapcsolatát nem eszközhasználatként, hanem partnerségként kell felfogni – egy folyamatos visszacsatolásra épülő együttműködésként.
2. A technológia határai és a munkafolyamatok átalakulása
A mesterséges intelligencia térnyerése természetes folytatása az automatizáció évtizedes trendjének. A munkakörök nem eltűnnek, hanem átalakulnak: ahol tíz ember dolgozott, ott ma gyakran kettő is elég – és a munka jellege is megváltozik. A felügyelet, az értelmezés és a döntéshozatal kerül előtérbe.
A gyors fejlődés azonban újfajta alkalmazkodást kíván. Az exponenciálisan növekvő tudásmennyiséget csak azok a munkavállalók tudják lekövetni, akik nyitottak az új eszközök megtanulására. A tapasztalatok szerint ma már az Egyesült Államokban is prémiumot kapnak azok a dolgozók, akik képesek az AI-t hatékonyan beépíteni a napi munkájukba.
Ezzel párhuzamosan a szakértők figyelmeztettek: a technológia önmagában nem old meg mindent. Az AI-t eszközként használó cégek sikeressége azon múlik, mennyire tudatosan tervezik meg a bevezetést, és mennyire képesek integrálni az új rendszereket a meglévő szervezeti folyamatokba.
3. Mi marad, és mi tűnik el?
A hype időszakát követően világosan látszik, mely területek hoznak valódi értéket. A kódolásban és szoftverfejlesztésben az AI már nem kísérlet, hanem mindennapi gyakorlat. A gépi kódolás támogatása alapjaiban formálja át a fejlesztői munkát, miközben az agentikus rendszerek a következő logikus lépcsőt jelentik.
Ezzel szemben a teljesen automatizált kreatív tartalomgyártás – film, zene, képzőművészet – inkább átmeneti divatnak tűnik. „A feleségem már nem néz AI-generált videókat – felértékelődött az emberi alkotás” – hangzott el egy találó megjegyzés. Az AI által generált tartalom eszköz marad, nem cél: kiegészíti, nem helyettesíti az emberi kreativitást.
A jövő egyik legfontosabb iránya ugyanakkor az Edge AI, vagyis a helyi, eszközön futó mesterséges intelligencia. Ez az irány egyszerre reagál a hatékonysági, adatvédelmi és fenntarthatósági kihívásokra, és kulcsszereplője lehet a vállalati technológiai ökoszisztémáknak.
4. Stratégia helyett átgondolt beépítés
Az AI bevezetése a legtöbb szervezetnél ma már nem technológiai, hanem szervezeti kérdés. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy az „AI-stratégia” nem egy külön dokumentum, hanem az egész vállalat újragondolása.
A siker kulcsa az, hogy a cégek először az üzleti célokat határozzák meg – mit akarnak elérni az AI segítségével –, és csak ezután válasszák ki az eszközöket. Ugyanilyen fontos az adatvagyon rendezése, az infrastruktúra előkészítése, és mindenekelőtt az emberek felkészítése.
Az oktatás és a change management nélkülözhetetlen. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a dolgozók nem értik az új rendszereket, ott ellenállás alakul ki, és a fejlesztés elbukik. Ahol viszont a vezetők bevonják őket a folyamatba, és lehetőséget adnak a tanulásra, ott az AI valóban versenyelőnyt teremt.
5. Új tanulási kultúra: az AI-műveltség négy pillére
A harmadik panelbeszélgetés az oktatás és továbbképzés jövőjét helyezte középpontba. A résztvevők szerint az AI-kompetencia ma már nem plusz készség, hanem alapműveltség.
A szakértők egy négy pillérre épülő AI-alapműveltségi modellt vázoltak fel:
- Gyakorlati tudás, azaz az AI-eszközök hatékony használata és a megfelelő utasításadás („prompthasználat”).
- Kritikus gondolkodás, hogy az AI által adott válaszokat az ember képes legyen értelmezni, ellenőrizni és felelősen dönteni.
- Adattudatosság, az adatok biztonságos kezelése és a kockázatok felismerése.
- Etikai határismeret, azaz annak megértése, mikor és mire nem szabad AI-t használni.
Ahogy elhangzott: „A mesterséges intelligenciát tanulni ma már nem opció, hanem szükségszerűség.” A vállalati tréningek, belső workshopok és az egyetemek kurzusai mind abba az irányba mutatnak, hogy az AI-használat tudatossá váljon. A jövő munkaerőpiacán nem az fog számítani, ki fél a géptől, hanem ki tud vele együtt dolgozni.
6. Szabályozás és felelősség
A beszélgetések végén szóba került az uniós AI-rendelet (AI Act) is, amely 2024 augusztusában lépett életbe, és 2030-ig fokozatosan szabályozza a mesterséges intelligencia alkalmazását Európában. Az új keretrendszer célja, hogy biztonságos és átlátható működést követeljen meg – nem fékezni, hanem mederbe terelni akarja a fejlődést.
A szakértők emlékeztettek: a „tiltott AI” kategóriák közé tartozik minden olyan rendszer, amely manipulálja a felhasználót – például pénzügyi döntésekben, politikai befolyásolásban vagy társadalmi pontozásban. A magas kockázatú rendszerek esetében pedig szigorú átláthatósági és auditálási követelmények lépnek életbe 2026-tól.
Ahogy az egyik felszólaló összefoglalta: „A GDPR-hoz hasonlóan az AI-szabályozás is lassítja a tempót, de bizalmat és stabilitást teremt. A felelősségteljes innováció most már nem lehetőség, hanem kötelesség.”
Záró gondolat
Az AI már nem jövő, hanem jelen – de nem mindegy, hogyan reagálunk rá. A Cubix első ügyféltalálkozóján kiderült, hogy a legnagyobb versenyelőny nem a leggyorsabb modellekben, hanem a leggyorsabban tanuló szervezetekben rejlik.
A kérdés tehát nem az, hogy mikor jön el az AI-forradalom, hanem hogy kik lesznek azok, akik valóban tudnak élni vele.
Ha szeretnél továbbra is naprakész lenni AI témában, nézd meg aktuális képzéseinket és webinárjainkat!
