2025-ben már nem lehetett úgy kinyitni a LinkedInt, végigülni egy konferenciát vagy részt venni egy szakmai megbeszélésen, hogy az AI ne került volna elő — de idén történt meg először, hogy ez a jelenlét nem állt meg a beszélgetések szintjén. A mesterséges intelligencia valós üzleti eszközzé vált. A vállalatok nagy része tavaly még kísérletezett, figyelte a piacot, kipróbált néhány eszközt, esetleg elindított egy-egy pilotot. 2025 viszont arról szólt, hogy az AI tényleg megérkezett a mindennapi működésbe, és egyre több területen vált olyan alapfunkcióvá, mint korábban egy táblázatkezelő vagy egy projektmenedzsment rendszer. A hype maradt — de mögé felsorakozott a tényleges, napi szintű használat, és ez gyökeresen megváltoztatta az elvárásokat.
A legtöbb vezető, akivel idén beszéltünk, nem azt mesélte, hogy „kipróbáltuk”, hanem azt, hogy „nem tudjuk már elképzelni nélküle” — és ez a váltás az, ami igazán meghatározta 2025-et. Az AI egyszerűen beépült a működésbe: jobban ment vele az írás, az elemzés, a tervezés, a riportkészítés, az ügyfélszolgálat, a kódolás. És ami még fontosabb: egyre nehezebb lett ugyanazt a minőséget és tempót hozni AI nélkül. A szervezetek érezhetően átléptek egy kapun: 2023–24-ben az AI még egy eszköz volt a sok közül, 2025-ben viszont must-have működési alap lett.
1. Az AI a mindennapi workflow része lett
2025-ben rengeteg szervezetnél fordult meg a logika. Nem az volt a kérdés, hogy „használunk-e AI-t”, hanem hogy hol okoz teljesítményveszteséget, ha nem használjuk. A dolgozók gyorsabban alkalmazkodtak, mint ahogy a cégek formálisan szabályozni tudták volna a folyamatokat, így sok helyen először a spontán gyakorlati használat terjedt el: AI-jegyzetek meetingek után, riportvázlatok előkészítése, e-mail draftok, background research, kódkiegészítések, ügyfélszolgálati válaszok első verziói.
Ez nem „revolúció” volt, hanem munkaszervezési realitás: egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lett az a feladat, amit AI támogatott. A munkatársak pedig természetes módon kezdtek el élni ezzel — és amikor a vezetők is megértették, hogy ez nem rövid távú trend, hanem tartós működési változás, elkezdődött a tudatos integráció is.
2. A vezetők szerepe nagyobbat nőtt, mint bárki gondolta volna
Talán ez volt az év egyik legfontosabb felismerése. Ahol a menedzserek nyitottan, támogatóan álltak az AI-hoz — ott a csapatok bátrabban kísérleteztek, többet tanultak, és gyorsabban épült be az AI a napi működésbe.
Ahol viszont a vezetők bizonytalanok voltak, vagy háttérben maradtak, ott az adaptáció is lassabb maradt. Ez a felismerés az egyik legfontosabb tanulsága 2025-nek: a vállalati AI érettség első számú előrejelzője nem az eszközpark vagy a technológiai infrastruktúra, hanem a vezetői példamutatás és támogatás.
3. A skillgap hirtelen nagyon láthatóvá vált
2025 során vált igazán élessé a különbség azok között, akik rendszeresen használták az AI-t, és azok között, akik ritkán vagy egyáltalán nem. A különbség nem szakmai tudásból vagy tehetségből adódott, hanem abból, hogy az AI-val dolgozók gyorsabban jutottak el az első verziókig, könnyebben rendszereztek információt, tudatosabban dolgoztak rá javaslatokra, és egyszerűen kevesebb idő ment el rutinfeladatokra.
Ez a különbség szervezeti szinten is láthatóvá vált. Egyre több csapatnál született meg az igény egy közös vállalati AI-alapszintre, amely biztosítja, hogy mindenki érti, hogyan épül be az AI a saját workflow-jába, milyen elvárások vannak, és hogyan lehet a technológiát felelősen és hatékonyan használni.
4. Hogyan változott meg ténylegesen a munka?
Ha végignézünk 2025 tipikus munkafolyamatain, jól látszik, hogy az AI nem „kiegészítő eszköz” lett, hanem a produktivitás szervezeti alapja. A meetingek után többé nem manuálisan készültek a jegyzetek és a feladatlisták, az elemzések előkészítése sokkal gyorsabb lett, a döntés-előkészítés struktúrája letisztultabbá vált, a fejlesztői munka tempója felgyorsult. A szervezeteknél kevesebb energia ment el ismétlődő, rutinjellegű feladatokra, és több figyelem jutott a valódi értékteremtésre.
A változás nem technológiai bravúrról szólt, hanem arról, hogy a csapatok — és a vezetők — áthelyezték a fókuszt. 2025-ben megtapasztaltuk, milyen az, amikor az AI tényleg kapacitást ad vissza.
5. A bevezetés még akadozott
Természetesen az év nem csak a sikerekről szólt. Az egyik leggyakoribb nehézség az volt, hogy a gyors, organikus AI-használatot sok helyen nem követte ugyanolyan gyors stratégiai és governance-réteg. Partnereinknél gyakran hangzott el a kérdés: „Mit használhatunk, mire, milyen adatokat vihetünk be biztonságosan, és hogyan mérjük a megtérülést?” 2025 megmutatta, hogy az AI-bevezetés akkor válik stabil szervezeti pillérré, ha három dolog összeér: van egyértelmű irány, működnek a felelős használat szabályai, és a képzések valódi workflow-kra épülnek.
Ezzel párhuzamosan sok vállalat szembesült azzal, hogy az elméleti tréningek nem hoznak tartós változást. A kollégák azt keresték, hogyan használhatják az AI-t pontosan abban, amit minden nap csinálnak — és ahol ezt a támogatást megkapták, ott látványosan nőtt a kompetenciaszint.
6. Mit jelent mindez 2026-ra?
Ahogy az év végéhez érünk, már körvonalazódik, hova tart ez a folyamat:
- Az eszköz helyett a használat kerül fókuszba. Nem az számít, melyik modellt választjuk, hanem hogy milyen munkafolyamatokat építünk rá.
- A strukturált AI onboarding elengedhetetlenné válik. Ahhoz, hogy egy szervezet valóban profitáljon az AI-ból, közös alapokra és átgondolt keretrendszerre lesz szükség.
- A felelős, átlátható működés kiemelt kérdéssé válik az AI Act implementációja miatt.
2026 várhatóan már nem az első lépésekről, hanem a tudatos építkezésről szól majd.
Zárás: 2025 a belépés éve volt. 2026 a tudatos építésé lesz.
Az idei év rengeteg vállalatnál hozta el az „AI-val már dolgozunk” pillanatát. A jövő év viszont arról fog szólni, hogyan lehet ebből valódi, fenntartható működési előnyt építeni.
A Cubix ebben kínál átlátható, gyakorlati támogatást:
- GenAI Onboarding – közös vállalati AI-alapszint kiépítése
- AI tréningek és csapatfejlesztések
- AI Governance Checklist – tudatos, biztonságos vállalati bevezetéshez
2026 küszöbén már világosan látszik, hogy a következő év nem az eszközökről fog szólni, hanem arról, ki tudja az AI-t úgy integrálni, hogy az valódi, mérhető üzleti eredményeket hozzon. A versenyelőny már nem az elérésen múlik — mindenki hozzáfér. A különbséget az dönti el, ki tud transzparens, felelős és hatékony folyamatokat építeni köré.
A vállalatoknak közös alapszintre lesz szükségük; olyan AI-onboardingra, amely biztosítja, hogy a kollégák nem csak ismerik a technológiát, hanem értenek is a használatához. A vezetőknek pedig egyértelmű kereteket, jó gyakorlatokat és olyan governance modellt kell alkalmazniuk, amely biztonságos, fenntartható és megfelel az AI Act által is kijelölt elvárásoknak.
2026 az a pont lesz, amikor a szervezetek között nem a technológiai fejlettség különbsége lesz a legnagyobb, hanem a tudatos alkalmazásé. Aki rendszert épít, előnyt épít.
