A webfejlesztés kapcsán sokaknak jut eszébe a színes, interaktív, gyakran modulokból összeállítható weboldalak létrehozása, pedig a feladat ennél általában sokrétűbb. Az interaktív felhasználói felületek létrehozása és a hatékony fejlesztés érdekében a Javascripten kívül ma már szinte elengedhetetlen egy frontend fejlesztői keretrendszer elsajátítása is. Egy korábbi webináriumunk keretében három tapasztalt frontend fejlesztőt kérdeztünk arról, mi vezette őket ahhoz a technológiához, amit jelenleg is használnak, melyek a frontend fejlesztés keretrendszerei, amiket bátran ajánlanának junior kollégáik számára, illetve milyen jó tanácsot adnának fiatalabb önmaguknak, amit másnak is érdemes megfogadni.
Vendégünk volt Bajzáth Árpád, a Mito lead frontend developere, Kiss Balázs, a Webváltó Kft. lead frontend developere és Mórocz Bálint szabadúszó szoftverfejlesztő. A beszélgetést pedig Fodor Krisztián, az Infinitect Kft. társalapítója és szoftvermérnök moderálta, aki cégével főleg közép- és nagyvállalatok egyedi igényű projektjein dolgozik.
Az alábbiakban három témakör köré csoportosítva találhatod a beszélgetés főbb gondolatait, de ha szívesen visszanéznéd az egészet, a videóra kattintva megteheted.
Inkább visszahallgatnád? Látogass el Spotify csatornánkra!
A frontend fejlesztés keretrendszerei
Ha frontend fejlesztésről van szó, mindenképp érdemes szót ejteni a három leggyakrabban használt JavaScript keretrendszerről, melyek az Angular, a React és a Vue.js. Mit érdemes tudni róluk?
Angular:
A Google Angular csapata által létrehozott keretrendszer, amit főként egyoldalas alkalmazások fejlesztésére használnak HTML és TypeScript segítségével.
React:
Nyílt forráskódú JavaScript könyvtár, ami ideális egyoldalas alkalmazások felhasználói felületének, illetve újra felhasználható UI komponensek létrehozására web és mobil felületen.
Vue.js:
Nyílt forráskódú JavaScript keretrendszer, ami ideális egyoldalas alkalmazások web interfészének létrehozására, valamint Electron frameworkkel együtt használva asztali és mobil alkalmazások fejlesztésére.
Ha érdekel a frontend fejlesztés, a Webuni és a BME-VIK közös szervezésű online gyakorlatorientált képzésein oktatói mentoráció segítségével elsajátíthatod a JavaScript, Angular és React alapjait is.
A keretrendszerek használata a felhasználó szektortól is függ. Mórocz Bálint szabadúszó fejlesztő elárulta, hogy bár Javaval kezdett, végül a frontend felé vitte a karrierje, ami alatt kipróbálhatta az Angular.js-t, majd a Vue.js-el köteleződött el végleg a terület felé. Reacttal azonban nem találkozott a banki szektorban gyökerező projektjei kapcsán.
Ha választhatunk, melyikkel érdemes kezdeni?
Több vendégünk is az Angularnak köszönhetően csöppent bele a frontend fejlesztésbe, így megosztották velünk saját élményeiket is.
“Backend fejlesztéssel foglalkoztam egy rövid ideig, de nem igazán éreztem benne nyeregben magam. Akkor jött egy lehetőség, hogy át lehet nyargalni JavaScriptre, ekkor indult egyébként az Angular keretrendszer 2.0 nagyobb elterjedése és nagyon megtetszett. Megjelent egy olyan Java-s keretrendszer, amiben van dependency injection, amit ugye tanultam az iskolában, megvan benne csinálva a rooting és az interceptor. Tehát egy csomó dolgot hozott lapraszerelve és így át tudtam menni a frontend világába anélkül, hogy nekem kellett volna nulláról megalkotnom az alkalmazást” – emlékezett vissza Kiss Balázs, aki a BME MSc elvégzése utáni hat évben több projektben és pozícióban is kipróbálta magát az IT szektoron belül. Volt frontend fejlesztő, architect és team lead is, míg megállapodott az Angularnal.
Bajzáth Árpád, aki karrierje elején grafikai oldalról közelítette meg a webfejlesztést, most épp Magyarország egyik leglátogatottabb weboldalának új generációs platform projektjén dolgozik mikrofrontend fejlesztőként.
“Természetesen nekem is megvolt annak idején az Angular.js, amit amúgy rohadtul szerettem, mert tök könnyű volt a learning curve-je, tehát egy ilyen új JQuery-t tapasztaltam meg benne úgy, hogy nem volt mögöttem valódi programozói tudás, mégis hamar megértettem és felfogtam miről szól ez a dolog” – osztotta meg velünk.
“Ha én, mint senior kapnék két juniort, én Angularban kezdeném az oktatásukat és semmi másban. Az okom nagyon egyszerű, sokkal több a szabály ahhoz, hogy le tudjam fektetni az alapokat, amiben a juniorok sokkal könnyebben tudnak dolgozni. Ezt úgy mondom, hogy az első, amiben én elkezdtem autodidakta módon munkában feladatokat megcsinálni, az a Vue.js volt. Viszont én utána 3 hét alatt tanultam meg Angulart fejleszteni úgy, hogy aztán ki tudtam menni az ügyfélhez és részt tudtam venni a projektben, mint aktív senior fejlesztő” – mondta Mórocz Bálint.
Mit érdemes szem előtt tartani, ha választunk a frontend fejlesztés keretrendszereiből?
Fejlesztőként a tanulás egy soha véget nem érő folyamat, így általában nem éri meg magunkat csak egy technológiára korlátoznunk. Ha választanunk kell, akkor három dolgot érdemes szem előtt tartani, amit vendégeink is kiemeltek.
Állandóság
A technológia folyamatos fejlődése miatt előfordulhat, hogy az egy-két évvel kiadott protokollok elavulttá válnak, ami jelentős utómunkát okozhat a fejlesztőknek, valamint nehéz nyomon követni őket.
“Én azt veszem észre, hogy Angularban az utóbbi öt verzióváltás alatt az alapok nem igazán változtak. Tehát egy egyszerű alkalmazást azzal a tudással el lehet készíteni, amit öt éve, vagy három éve megszereztünk. Tehát ha félévente kerülnek ki újítások, azt simán nyomon lehet követni” – jegyezte meg Mórocz Bálint.
Ökoszisztéma
“Én is azt látom, hogy az ökoszisztéma és a támogató rendszerek azok, amik fontosak, mintsem, hogy találjuk fel a spanyolviaszt” – tette hozzá Bajzáth Árpád. Mivel a nyílt forráskódú keretrendszerek a köréjük épült közösségnek köszönhetően fejlődnek, ők javítják hiányosságaikat és hibáikat, nagyon fontosak.
Átfogó ismeretek
Ahogy a legtöbb szakmai tudásra, úgy a webfejlesztésre is igaz, hogy átfogó alapismeretek nélkül nemcsak a megbízók belénk vetett bizalmát rendítjük meg, hanem a saját dolgunkat is megnehezítjük.
“Az alapokat kell nagyon alaposan megérteni és nem React fejleszőnek lenni, vagy Angular fejlesztőnek lenni, hanem webfejlesztőnek lenni” – mondta Kiss Balázs, aki karrierje során több technológiában is kipróbálta magát, amíg érdeklődését az Angularnak sikerült lekötnie.
Egy jó tanács
A beszélgetés végén webináriumunk moderátora, Fodor Krisztián az Infinitect társalapítója felvetette a kérdést vendégeinknek, hogy ha csak egy jó tanács lenne, amit fiatalabb önmaguknak adnának, mi lenne az. A kapott válaszokat pedig érdemes szem előtt tartani, ha te is fejlesztői pályára készült, vagy junior fejlesztő vagy.
Ne kapkodj!
“A karrierem elején sokkal inkább törekedtem a sebességre mintsem a minőségre. Ilyen gyári attitűddel estem neki mindig a projekteknek, hogy határidő van és szállítani kell és tolni kell, ami a minőség rovására ment. És nyilván a bughunt elvitte azt az időt, amennyi időbe telt volna egyébként normálisan megcsinálni” – emlékezett vissza karrierje elejére Bajzáth Árpád.
Ne akarj mindent egyszerre!
“Én egy olyan tanácsot adnék, ami kicsit furcsán hathat, mivel nagy advokáltja vagyok a folyamatos tanulásnak és a le kell küzdeni a kihívásokat és a végtelenségig lehet túlórázni dolognak, de nem kell mindent egyszerre. És ez csak annyit jelent, hogy nagyon sok időt és energiát el lehet ebben a szakmában tölteni, de véges a koncentrációja mindegyikünknek.
Nem kell kiégni az első 3 éve alatt az embernek, de bele kell tenni a munkát, hogy eljussunk valahova” – osztotta meg velünk tapasztalatait Mórocz Bálint, aki szerint nem érdemes addig hajtani, amíg kiégünk.
Merj változtatni!
“Én nagyon örültem neki, hogy nem kötöttem az ebet a karóhoz, hanem folyamatosan mertem változtatni meg kipróbálni az új dolgokat. És ez nem is az iskolához köthető, hanem inkább az IT szakmához” – mesélte Kiss Balázs, aki adatbázis területről váltott backend fejlesztésre, végül pedig a frontendnek sikerült magával ragadnia.
Ha szeretnéd elsajátítani a JavaScript, Angular, vagy a React használatát, látogass el honlapunkra, ahol további részletes információkat találhatsz képzéseinkről, oktatóinkról, a BME-vel kötött megállapodásunkról és persze a tematikákról!